Napjainkban már a legtöbb orvos elfogadja azt a tényt, hogy szinte mindegyik betegség hátterében lelki okok húzódnak meg és a kezelés egy olyan komplex folyamat, ami nemcsak a fizikai test törődését foglalja magába, hanem az érintett személy „bensőjét”, érzelmi világát is.
A Parkinson-kór lelki okainak megértéséért érdemes minden esetben egyfajta önvizsgálatot végezni, szembenézni a megélt és elfojtott érzelmekkel, gondolatokkal. A Parkinson-kór tulajdonképpen a végtagokat érintő betegség, ami főként az idősebb személyeket érinti és ami izommerevséggel, a mozgás lelassulásával, nyugalmi remegéssel jár.
A Parkinson-kór lelki okai közé sorolható elsősorban a félelem, az állandó veszélynek az érzete. Félelem attól, hogy elveszíthetjük a kontrollt a körülöttünk zajló események felett, tehetetlennek érezzük magunkat és elbizonytalanodunk a karrierünkkel, jövőnkkel kapcsolatban. Továbbra is az ágy alá söpörjük a régi sérelmeket, ahelyett, hogy szembe néznénk velük és a megoldást keresnénk.
Mindenesetben érdemes elgondolkodni és felülvizsgálni az önmagunkról alkotott képet, de a régóta magunkkal cipelt sérelmekkel teli bőröndöt is. Hiszen minden esetben jobb szembenézni a régi traumákkal, mint továbbra is hordozni és szenvedni miattuk, hiszen ezek a sérelmek is melegágyai lehetnek a betegség kialakulásánál.
A Parkinson-kór lelki okai közé sorolható, a már-már szinte beteges vágy valami iránt, és ha az nem valósul meg, akkor ismét jön az önostorozás, önmarcangolás. Nagyon fontos, hogy szeretettel és elfogadással gondoljunk önmagunkra, hiszen a sok negatív érzelem és gondolat, egyfajta önpusztítást indít el lelki-testi szinten egyaránt.