A magyar nyelv különleges és igen kifejező. Rengeteg közmondás és szólásmondás létezik, amit tudatosan vagy tudatlanul, de elég gyakran használunk. Az egészséggel és a betegséggel kapcsolatban is kimondunk olyan „állításokat”, amelyek igen nagy jelentőséggel bírnak és sok mindent elárulhatnak arról, aki kiejti őket. Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor a következőket mondjuk, nagy érzelmi töltéssel: „ ettől a dologtól a fejfájás ér utol”, ettől a személytől még a fejfájás is környékez, „ez a nehéz feladat sok fejfájást okozott” és még sorolhatnánk az effajta kijelentéseket. Bár sokszor nem gyötör testileg az ilyen fajta fájdalom egy probléma megoldása közben vagy utána, mégis elég gyakran elhagyják ajkunkat az ilyen kijelentések. Ezzel pedig tudatlanul is arra mutatunk rá, hogy aggódunk, kellemetlenül érezzük magunkat, túl gyorsan akarunk elérni valamit, nem bízunk magunkban, nem tudjuk elfogadni a történteket, alkalmatlannak érezzük és nem értékeljük magunkat.
Természetesen van, amikor nemcsak mondjuk, hogy gyötör a fájdalom, hanem valóban szenvedünk tőle. Amikor valóban megfájdul a fejünk, tudnunk kell, hogy rengeteg tényező állhat mögötte. A kiinduló pontot mindenképp a bizonytalanság érzés jelentheti, ami a jövőnkkel, állásunkkal, kapcsolatainkkal függhet össze, valamint a félelem, ami önmagunkkal, másokkal és a minket érő eseményekkel kapcsolatos. Az önmagunkba vetett hitünk és bizalmunk hiánya is lehet a fejfájás okozója. Amennyiben a homlok területe fáj, akkor olyan külső tényezőkkel van gondunk, mint például a munkahely vagy társadalmi szerep, ha viszont kétoldalt fáj a fejünk, akkor az emberi kapcsolatainkkal lehet a gond.